Kiskunfélegyháza

Könnyen kirúgható jegyzők – az első áldozat

  • Kohout Zoltán
  • 2013. január 17.

Kis-Magyarország

Egy törvénymódosítás felszámolta a települések jogszerű működésének garanciáját: a jegyzői státusz biztonságát. Az első áldozatot az a kiskunfélegyházi polgármester ejtette, akinek tevékenységével kapcsolatban a főügyészség indított nyomozást.

Bizalomvesztésre hivatkozva mentette fel dr. Csölle Yvette jegyzőt Kapus Krisztián, Kiskunfélegyháza polgármestere január első munkanapján. Döntését már a testület hozzájárulása nélkül keresztülvihette a város vezetője, ugyanis az önkormányzati törvény idén életbe lépett módosításával a jegyző kinevezése, illetve felmentése már nem a képviselő-testülethez, hanem a polgármesterhez tartozik.

Semmi veszélyérzet
„Pedig rá szavaztam, és megvolt a bizalmam benne hivatalvezető jegyzőként is” – mondja Csölle Yvette a magyarnarancs.hu-nak Kapus Krisztiánról. A polgármesterrel 2010-es kinevezése után többször is foglalkozott a sajtó, újabban azonban nem éppen a „jótettei” kapcsán (lásd korábbi, Bunyós a polgármester, szakad a Fidesz-frakció című cikkünket). A hivatalából most felmentett jegyző elmondta: huszonkét éves szolgálati ideje alatt nem tapasztalta, hogy valakiből ennyire hiányozzon a veszélyérzet és a közigazgatás működésének ismerete, mint a félegyházi polgármesterből.

A jegyzőnő kezdettől érezte, hogy ez a ciklus „nehéz menet lesz”, de sosem merült fel benne, hogy összekeverje a lojalitást a cinkossággal. „Sosem voltam konfrontatív alkat, úgyhogy mindig igyekeztem vázolni, megértetni, hogy mi és miért szabálytalan, minek mi a kockázata. Úgy éreztem, annyira biztos a pozíciójában, még politikailag is, hogy semmiféle veszélyérzete nem volt.” A jegyzőnő többször próbálta a polgármestert figyelmeztetni a problémákra, de – mint mondja – Kapus ezt nem vette figyelembe. „Eleinte bizalommal voltam iránta, de amikor az embert a Budapesti Központi Nyomozó Főügyészségre hívják, és tanúként hallgatnak meg a szabálytalanságokról, akkor ott csak az őszinteség és a felelősség számít.”

Középen Kapus


Középen Kapus

Fotó: MTI

Arról, hogy milyen konfliktusok voltak a jegyző és a városvezető közt, álljon itt egy példa, a már idézett júniusi cikkünkből: Kiderült, „hogy szintén a képviselő-testület kizárása mellett akart szerződést kötni a városvezetés egy személy- és vagyonvédelmi céggel a polgármesteri hivatal őrzésére. Sem az önkormányzat szakbizottságai, sem a képviselők nem tudtak erről, miközben a Bácskomplex Security Kft.-vel való megállapodás éves díja csaknem 8 millió forint lett volna. Bár a tendert a jegyző írta ki, a Bácskomplex ajánlatát csak a polgármester látta, a szerződést ő kötötte meg a nyertes Bácskomplexszel. Végül a jegyző lépett: év elején hiányosnak találta a cég engedélyeit, így a polgármesteri hivatal őrzését nem láthatja el a Bácskomplex. Ebben az ügyben hivatali visszaélés gyanújával indult nyomozás a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon, ahonnan átkerült a Központi Nyomozó Főügyészséghez.”

Amikor a parlament megszavazta a jegyzők jogállásáról szóló törvénymódosítást, Csölle Yvette számított rá, hogy felmenthetik. „Vágta a centit. Hivatalszerte köztudott volt, hogy ki fog rúgni” – mondja a március 3-áig felmentési idejét töltő félegyházi jegyzőnő. „Minden reggel feltettem magamnak a kérdést, és mérlegre tettem magamban, jól tettem-e, hogy nem hagytam szó nélkül a szabálytalanságokat. Azonban mindig is tudtam, hogy amikor majd a felelősségre vonás bekövetkezik, akkor a polgármester maga előtt fog tolni engem, és rám fog hárítani minden felelősséget.”

A felmentett jegyzőnő bírósághoz fordul. Kapus Krisztián a magyarnarancs.hu-nak azt írta, bizalomvesztés miatt menesztette a jegyzőt, és a közigazgatási átszervezést várta a centivágással. (Kérdéseinkre írásban adott válaszát lásd keretes írásunkban.) Kapus Krisztián egyébként még az aljegyzőt is felmentette pozíciójából.

Saját párttársai sem értik
A polgármester döntésével még saját párttársai sem értenek egyet. A 14 tagú kiskunfélegyházi testületből tízen levélben helytelenítették a lépést, közülük többen kormánypártiak.

A kiskunfélegyházi ügy túlmutat önmagán, mivel rávilágít a jegyzők új státuszának rendkívüli sebezhetőségére, annak ellenére, hogy helyzetük stabilitása alapvetően fontos a helyhatóságok törvényes működése szempontjából. Egy neve mellőzését kérő, szintén városi rangú település jegyzője úgy kommentálta a jegyzőket érintő változtatást, hogy kiszolgáltatottságuk miatt a települések törvényességi felügyelete, a városházi és képviselő-testületi munka közvetlen ellenőrzése szenvedhet csorbát, hiszen ezek után ki lesznek téve a politikusok akaratának akkor is, ha ez az akarat átlépné a jog kereteit.

„Az irodámban volt centi” – interjú Kapus Krisztián polgármesterrel

– Milyen szakmai, politikai vagy egyéb okok indokolták a jegyző felmentését?
– A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény idén január 1-jén hatályba lépett módosítása szerint a jegyző feletti munkáltatói jogok a polgármestert illetik meg, így a kinevezés és a felmentés joga is. A közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a felmentésre alapot adhat, ha a jegyző a vezetője bizalmát elveszti. 2013. január 2-án a fenti rendelkezésekre hivatkozva mentettem fel posztjáról dr. Csölle Yvette jegyzőt, akit a felmentési ideje alatt a munkavégzés alól is mentesítettem.
– Szerepet játszott-e a döntésében, hogy a jegyzőnő több ízben szembeszállt az ön álláspontjával, illetve az önt is érintő hatósági ügyekben vallomást tett?
– Nem. Nem is ismerhetjük, milyen vallomásokat tett.
– Igaz-e az a meghökkentő állítás, hogy az ön irodájában/kezében centit rendszeresített, és vágta azt a jegyzőnő távozását demonstrálandó?
– Az irodámban volt centi, hiszen 2013. január 1-jétől a közigazgatás átszervezését vártuk. A járáshivatal és a tankerület átszervezésével komoly változások történtek az önkormányzatban.
– Hogyan ítéli meg a tavalyi viharos év után Félegyháza közéletét?
– Örömmel töltene el minden tisztességes félegyházit, ha nemcsak az önös érdekek mentén működő botránypolitizálásról lenne szó a sajtóban, hanem a sikereinkről is: például, hogy a csőd széléről visszarántottuk a várost, nincs lejárt tartozásunk, és több száz millió forintnyi pályázat érkezett a városba az elmúlt hetekben.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.